DEV Community

Cover image for A regresszió tök ugyanaz, mint a trend
Code & Stats with Olivér
Code & Stats with Olivér

Posted on

A regresszió tök ugyanaz, mint a trend

Tudtad, hogy a regresszió- és trendszámítások matematikailag ekvivalensek? Simán használhatod a regressziót, amikor trendet szeretnél számolni úgy, mintha a független változó értékei egymás melletti, nullától (vagy egytől) induló egész számok lennének növekvő sorrendben.

A normálegyenlet-rendszer:

∑Yi=n⋅b0+b1⋅∑ti  \begin{aligned} \sum Y_i &= n \cdot b_0 + b_1 \cdot \sum t_i \ \end{aligned}
∑tiYi=b0⋅∑ti+b1⋅∑ti2 \begin{aligned} \sum t_i Y_i &= b_0 \cdot \sum t_i + b_1 \cdot \sum t_i^2 \end{aligned}

Az első egyenlet beszorzása ∑ti\sum t_i -vel:

∑ti⋅∑Yi=n⋅b0⋅∑ti+b1⋅(∑ti)2 \begin{aligned} \sum t_i \cdot \sum Y_i &= n \cdot b_0 \cdot \sum t_i + b_1 \cdot \left(\sum t_i\right)^2 \end{aligned}

A második egyenlet beszorzása n-nel:

n⋅∑tiYi=n⋅b0⋅∑ti+n⋅b1⋅∑ti2 \begin{aligned} n \cdot \sum t_i Y_i &= n \cdot b_0 \cdot \sum t_i + n \cdot b_1 \cdot \sum t_i^2 \end{aligned}

Kivonjuk az alsó egyenletből a felsőt (a n⋅b0⋅∑tin \cdot b_0 \cdot \sum t_i tag kiesik):

n⋅∑tiYi−∑ti⋅∑Yi=n⋅b1⋅∑ti2−b1⋅(∑ti)2 n \cdot \sum t_i Y_i - \sum t_i \cdot \sum Y_i = n \cdot b_1 \cdot \sum t_i^2 - b_1 \cdot \left(\sum t_i\right)^2

Kiemeljük b1-et a jobb oldalon:

n⋅∑tiYi−∑ti⋅∑Yi=b1⋅(n⋅∑ti2−(∑ti)2) n \cdot \sum t_i Y_i - \sum t_i \cdot \sum Y_i = b_1 \cdot \left( n \cdot \sum t_i^2 - \left(\sum t_i\right)^2 \right)

Átrendezünk b1-re (feltéve, hogy a zárójeles tag nem nulla, vagyis nem minden tit_i egyenlő):

b1=n⋅∑tiYi−∑Yi⋅∑tin⋅∑ti2−(∑ti)2 b_1 = \frac{n \cdot \sum t_i Y_i - \sum Y_i \cdot \sum t_i}{n \cdot \sum t_i^2 - \left(\sum t_i\right)^2}

Kifejezzük b0-at az első normálegyenletből:

b0=∑Yi−b1⋅∑tin b_0 = \frac{\sum Y_i - b_1 \cdot \sum t_i}{n}

Átalakítás a kovariancián és szórásnégyzeten alapuló hagyományos alakra

Most levezetjük, miként alakítható át (b_1) és (b_0) az átlagok ( tˉ,Yˉ\bar{t}, \bar{Y} ), valamint a kovariancia Cov(t,Y)\text{Cov}(t,Y) és variancia Var(t)\text{Var}(t) segítségével felírt alakba.

1. A b1 paraméter átalakítása (Kovariancia-alak)

A kiindulási képletünk:

b1=n⋅∑tiYi−∑Yi⋅∑tin⋅∑ti2−(∑ti)2 \begin{aligned} b_1 &= \frac{n \cdot \sum t_i Y_i - \sum Y_i \cdot \sum t_i}{n \cdot \sum t_i^2 - \left(\sum t_i\right)^2} \end{aligned}

Elosztjuk a számlálót és a nevezőt is n2n^2 -nel:

b1=n⋅∑tiYi−∑Yi⋅∑tin2n⋅∑ti2−(∑ti)2n2 \begin{aligned} b_1 &= \frac{\frac{n \cdot \sum t_i Y_i - \sum Y_i \cdot \sum t_i}{n^2}}{\frac{n \cdot \sum t_i^2 - \left(\sum t_i\right)^2}{n^2}} \end{aligned}

Szétbontjuk a törteket tagok szerint a számlálóban és a nevezőben is:

b1=n⋅∑tiYin2−∑Yi⋅∑tin2n⋅∑ti2n2−(∑ti)2n2 \begin{aligned} b_1 &= \frac{\frac{n \cdot \sum t_i Y_i}{n^2} - \frac{\sum Y_i \cdot \sum t_i}{n^2}}{\frac{n \cdot \sum t_i^2}{n^2} - \frac{\left(\sum t_i\right)^2}{n^2}} \end{aligned}

Egyszerűsítünk nn -nel ott, ahol lehetséges:

b1=∑tiYin−(∑Yin)⋅(∑tin)∑ti2n−(∑tin)2 \begin{aligned} b_1 &= \frac{\frac{\sum t_i Y_i}{n} - \left(\frac{\sum Y_i}{n}\right) \cdot \left(\frac{\sum t_i}{n}\right)}{\frac{\sum t_i^2}{n} - \left(\frac{\sum t_i}{n}\right)^2} \end{aligned}

Behelyettesítjük a számtani átlagok definícióját ( tˉ=∑tin\bar{t} = \frac{\sum t_i}{n} és Yˉ=∑Yin\bar{Y} = \frac{\sum Y_i}{n} ):

b1=∑tiYin−Yˉ⋅tˉ∑ti2n−tˉ2 \begin{aligned} b_1 &= \frac{\frac{\sum t_i Y_i}{n} - \bar{Y} \cdot \bar{t}}{\frac{\sum t_i^2}{n} - \bar{t}^2} \end{aligned}

Átszorozzuk a számlálót és a nevezőt nn -nel, hogy összeg alakban lássuk az eltéréseket:

b1=∑tiYi−n⋅tˉ⋅Yˉ∑ti2−n⋅tˉ2 \begin{aligned} b_1 &= \frac{\sum t_i Y_i - n \cdot \bar{t} \cdot \bar{Y}}{\sum t_i^2 - n \cdot \bar{t}^2} \end{aligned}

Felhasználjuk az átlagtól való eltérések szorzatösszegének azonosságát:
∑(ti−tˉ)(Yi−Yˉ)=∑tiYi−n⋅tˉ⋅Yˉ\sum (t_i - \bar{t})(Y_i - \bar{Y}) = \sum t_i Y_i - n \cdot \bar{t} \cdot \bar{Y} ,
valamint ∑(ti−tˉ)2=∑ti2−n⋅tˉ2\sum (t_i - \bar{t})^2 = \sum t_i^2 - n \cdot \bar{t}^2 :

b1=∑(ti−tˉ)(Yi−Yˉ)∑(ti−tˉ)2 \begin{aligned} b_1 &= \frac{\sum (t_i - \bar{t})(Y_i - \bar{Y})}{\sum (t_i - \bar{t})^2} \end{aligned}

Megjegyzés: Ha a számlálót és a nevezőt leosztjuk (n−1)(n-1) -gyel (vagy nn -nel), látható, hogy ez a kovariancia és a tt varianciájának hányadosa. Az n, vagy n - 1 nyilván attól függ, hogy populációról, vagy mintáról beszélünk.

b1=Cov(t,Y)Var(t) \begin{aligned} b_1 &= \frac{\text{Cov}(t, Y)}{\text{Var}(t)} \end{aligned}

2. A b0 paraméter átalakítása (Átlagok alakja)

A kiindulási képletünk:

b0=∑Yi−b1⋅∑tin \begin{aligned} b_0 &= \frac{\sum Y_i - b_1 \cdot \sum t_i}{n} \end{aligned}

Szétbontjuk a törtet két külön tagra:

b0=∑Yin−b1⋅∑tin \begin{aligned} b_0 &= \frac{\sum Y_i}{n} - \frac{b_1 \cdot \sum t_i}{n} \end{aligned}

Kiemeljük a b1b_1 tényezőt a második tagból:

b0=∑Yin−b1⋅(∑tin) \begin{aligned} b_0 &= \frac{\sum Y_i}{n} - b_1 \cdot \left(\frac{\sum t_i}{n}\right) \end{aligned}

Behelyettesítjük a számtani átlagokat ( Yˉ=∑Yin\bar{Y} = \frac{\sum Y_i}{n} és tˉ=∑tin\bar{t} = \frac{\sum t_i}{n} ):

b0=Yˉ−b1⋅tˉ \begin{aligned} b_0 &= \bar{Y} - b_1 \cdot \bar{t} \end{aligned}

Top comments (0)